A Ráckevei (Soroksári) Duna (RSD) és vízrendszerének 2011. évi horgászrendje

A Ráckevei (Soroksári) Dunaági Horgász Szövetség (továbbiakban: RDHSZ), mint a Ráckevei Duna-ág (továbbiakban: RSD) és mellékvizeinek halászati hasznosítója, illetékességi területén a halászati és horgászati tevékenységet a következőképpen szabályozza:
A vízterületeken a horgászati tevékenység az 1997. évi XLI. törvény, annak módosításai és előírásai, valamint a vonatkozó érvényben lévő miniszteri rendelet alapján végezhető.

A törvényen felül a RDHSZ a következő szabályokat alkotta 2011. évre:

Általános előírások:

1)    Az RSD-n és vízrendszerén halászati tevékenység nem folytatható.
2)    A vízparti és vízi növények (pl. nád, gyékény, sás, stb.) irtása, gyérítése, károsítása szigorúan tilos. A tetten ért horgászokat szigorúan szankcionáljuk. Tilos csónakkal beállni nádfalba, gyékényesbe, sásosba.
3)    A halak ívását megzavarni, kijelölt vagy nem kijelölt ívó területen horgászni és azt 50 méteren belül megközelíteni szigorúan tilos. A kijelölt ívó területre stégről, partról, csónakból az ún. ráhorgászás is tilos!
4)    Az RSD-n és vízrendszerén nem megengedett a foglalt horgászhely. A jelzőbóját, -karót a horgászat befejeztével el kell távolítani a mederből.
5)    Szemetes helyen (a horgászállás 5 m-es körzetében) a horgászatot megkezdeni és horgászni tilos (dohányzó horgásznak a cigarettacsikk gyűjtéséről is gondoskodnia kell, azt szétdobálni tilos), ez esetben a halőr a területi engedélyt bevonja.
6)    A horgász köteles a bevetett készségeit közvetlen közelről, személyesen őrizni, azok felügyeletét másra nem ruházhatja át. Az így őrizetlenül hagyott készség a horgászrend megsértésének minősül, eljárást von maga után.
7)    A méretkorlátozással védett halakat a kifogást követően azonnal, a felszerelés újra csalizása és visszadobása előtt be kell jegyezni (tintával) a fogási naplóba a fogás pontos idejének/hónap,nap,óra,perc/ megjelölésével.
8)    Az RDHSZ által kibocsátott fogási naplóval nem rendelkező horgász a fogás idejét a „vízterület megnevezése” rovatba kell beírja a következő képpen: RSD/ 16:30

II: Más horgászkezelésű vizeken fogott zsákmány
Fogás időpontja	Vízterület megnevezése	Halfajok kg-ban
		ponty	csuka	süllő	kő- süllő	harcsa	balin	an- golna	piszt- ráng	márna
04.04.	RSD   16:30	2,1

9)    A horgászhely elhagyásáig az elvitelre szánt halat egészben (fejjel, farokkal együtt) kell tartani, darabolás, filézés tilos. A kifogott halat haltárolóban tartani vagy lekötni huzamosabb ideig tilos (állatvédelmi okokból)! Haltartóban tárolni csak a helyben megfogott halat lehet!
10)    Tilos a halat más horgász által fogott halakkal együtt, közös szákban tartani.
11)    A 10kg-nál nagyobb pontyot az állomány védelme érdekében megtartani tilos, azt kíméletesen kell visszaengedni a vízbe.
12)    Ha a horgász nem rendelkezik a hal méretének meghatározásához szükséges eszközzel (mérőszalag, mérleg) és a hal méretét nem tudja hitelt érdemlően megállapítani, a halat azonnal vissza kell engedni.
13)    Az RSD-n és vízrendszerén a műtárgyak, hidak 50 méteres körzetében csak egy készséggel szabad horgászni.
14)    A horgászhelyet szürkület után az ellenőrzés elősegítése, a vízi közlekedés biztonsága, valamint a horgász eszközeinek védelme érdekében jól látható szórt fénnyel meg kell világítani.
15)    Az RDHSZ a kősüllő,  az aranykárász és a compó fajlagos fogási tilalmát rendeli el az állomány védelme érdekében.
16)    Horgászeszköztől származó külső sérüléses halat megtartani tilos.
17)    A behordás mindenféle formája tilos (csónakból, gumimatracról, úszva és etetőhajóval)
18)    A használt felszerelést a halőr kérésére ellenőrzés céljából (horgok száma, használt csali) be kell mutatni.
19)    A vízszennyezéseket és a  halpusztulásokat a horgásznak haladéktalanul kötelessége jelenteni a halőröknek vagy az éjjel-nappal hívható 06-30-200-5207, 06-30-942-9548 telefonszámokon.
20)    A január 1. és február 28. illetve november 1. és december 31. között fogott harcsát megtartani tilos, azt haladéktalanul vissza kell engedni.
21)    Az RDHSZ Elnöksége bojlis sporthorgász klubot hoz létre, melynek működésére külön szabályzatot alkot.
22)    Élő és élettelen kishallal,  halszelettel március 01. és április 30. között horgászni  tilos.

Területi szabályok és korlátozások:

1)    Egész évben tilos horgászni a következő területeken:
a)    A Csepeli Kis-Duna öbölben, jobb part 51,3fkm.
b)    Dömsödi ún. „Kerek agyagosban” és az öbölben is.
c)    A Szigetszentmártoni Rafás-sziget északi oldalán levő „Kerek nádasban”. A nádas területére és annak öblébe vízi járművel behajtani, azt 3 m-es távon belül megközelíteni tilos.
2)    A Rózsa-szigeten a horgászat csak szállóvendégek részére engedélyezett. A sziget 50 m-es körzetében csak a vendégek horgászhatnak. A Dömsödi HE tulajdonában lévő stéget az Egyesület tagjai szállásfoglalás nélkül is használhatják.
3)    A Makádi Ezüstpart fizető horgászhely, (fizetendő: idegenforgalmi adó, gépkocsi, lakókocsi, utánfutó, sátor helyfoglalása). A vízkivételi műtárgy 25 m-es sugarú körzetében a parton és vízen horgászni, valamint fürdeni tilos! A lejáróknál elhelyezett tájékoztatók rögzítik a partszakaszra vonatkozó szabályokat.
4)    A mellékvizeken csónakból horgászni tilos.

Az RDHSZ fenntartja a jogát, hogy vízrendszerén egyéb helyeken is korlátozza a horgászatot, ezeket a helyeket tiltással jelzi.

Időbeli korlátozások:

1)    Az őszi telepítések miatt az RSD-n október 10-én 0.00 órától - október 21-én 24.00 óráig általános horgászati tilalom lép életbe. Ezen idő alatt a parton és annak környékén horgászatra alkalmas felszereléssel tartózkodni, szoktató etetést létesíteni is tilos.
2)    Az őszi telepítést követően az RSD-n és mellékvizein október 22.-től december 31-ig horgászni csak 06.00 órától 20.00 óráig lehet.
3)    A Makádi Ezüstparton október 10-én 0.00 órától október 21-én 24.00 óráig mindennemű helyfoglalás és horgászeszközökkel való tartózkodás tilos. Ezen időszakra a letelepített lakóhelyeket (sátor, lakókocsi, egyéb) is le kell bontani, és el kell szállítani.
4)    Az RDHSZ a 73/1997.(X.28) FM–KTM rendelet és a halászati hatóság engedélye alapján május 02. és június 15. közötti pontyfogási tilalmat feloldja, kivétel ez alól a halászati hatóság és a Szövetség által kijelölt ívó területek. A horgászrendben az ívó helyek a 6. pontban meghatározásra kerültek.
5)    A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág csepeli versenypályáján az országos verseny kezdetét megelőző nap 8.00 órától, egyéb versenyek esetében, a verseny napján 0.00 órától horgászni tilos. A tiltást a pálya végein elhelyezett táblák is jelzik.
6)    Május 02.-tól - június 15.-ig tilos horgászni az alábbi (az RDHSZ és a halászati hatóság által) kijelölt ívó területeken:
a)    Molnár-szigeti kiság teljes hosszában (49-51fkm)
b)    Cuczor-szigeti nádasok a Dunaharaszti hajóállomástól a 47–es fkm-ig mind a három ágban
c)    Taksonyi holtág a Duna-Tisza csatornáig (40-42,5km)
d)    A szigethalmi hídtól a jobb oldali nádasokban és ágakban a 40-es fkm-ig
e)    A Majosházi bal part és a hókony teljes hosszában (29,8-31 fkm)
f)    Opera és Sóska-sziget jobb parti hókony teljes területén (24,4–25,3 fkm)
g)    A Dömsödi Holt-Duna Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba csatlakozó ún. átvágás szakaszán (9-9,5fkm.)
h)    A Makádi természetvédelmi terület teljes parti részén (5,45-6,54fkm)

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatósági előírásai:

1)    Tilos horgászni a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-Kiskunsági Szikes Puszták törzsterületén:
•    A Dömsödi árapasztó csatornán az un. Puskás hídtól a Szunyogi–bújtatóig (XXXI. sz. csatorna) az északi oldalon.
•    A XXXI-es csatornán a Dömsödi árapasztó csatornától a sóderbányáig a belső-nyugati-oldalon, továbbá a Dömsödi árapasztó csatornától délre a juhászföldi műútig mindkét oldalon.
•    A XXXI-es csatornán a juhászföldi műút kereszteződésétől a Bács-Kiskun megyei határig mindkét oldalon.
•    A XXX-as csatornán a halastavaktól délre és a juhászföldi műúttól északra a nyugati oldalon.
•    A XXX-as csatornán a juhászföldi műúttól délre eső szakaszokon a sorompóval, illetve táblával jelzett pontoktól délre mindkét oldalon.
2)    Szigetcsép, Csupics-sziget térségére vonatkozó előírások:
A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág szigetcsépi Csupics–szigetet övező nádasok, a jobb parti mellékág (30,6-32 fkm között) területén horgászni tilos
3)    Általános kikötések:
•    Védett természeti területen sátorozni és tüzet gyújtani tilos.
•    A védett természeti területre a horgász, illetve kísérője kutyát nem vihet be.
•    Védett természeti területen szemetelni, valamint olyan horgászhelyet
elfoglalni, aminek 10 m-es körzetében szemét található, tilos.
•    Védett természeti területen tilos minden olyan tevékenység folytatása, (pl. gyepfeltörés, tűzgyújtás, parti zóna növényzetének írtása) amely károsan befolyásolja a terület növény-és állatvilágát.
A fenti előírások betartását a természetvédelmi hatóság is ellenőrzi!

Egyéb korlátozások:

1)    A horgásznak január 01.-től február 28.-ig, valamint október 10.-től december 31.-ig tilos a vízrendszeren halradarral tartózkodni.
2)    Egész évben tilos a csónakból vontatott horgászeszköz (sleppelés) használata, a Kvassay zsiliptől a Ráckevei hídig terjedő szakaszon.

Haljel beküldése:

Az RDHSZ telepítéskor a halak egy részét megjelöli. Kérjük, hogy aki ilyen halat fog, a jelet vagy annak adatait jutalom ellenében az RDHSZ-hez juttassa el. Beküldendő adatok: a fogás helye, időpontja, a hal méretei (tömege, hossza) és a horgász elérhetősége. A méreten aluli vagy megtartani nem kívánt halat a vízbe a jelöléssel együtt kell visszahelyezni.

Rekordlista

A Szövetség a Ráckevei Duna-ágon és mellékvizein fogott halakból rekordlistát működtet, mely a honlapon elérhető. A listára csak hitelesített adat kerülhet fel. Hitelesítést csak a halászati ágazatvezető, a halőri csoportvezető és az általuk megbízott személyek végezhetnek. A rekordfogás adatait igazolólapra vezetjük és azt a Magyar Horgász újság rekordlistájára is elküldjük. A horgász köteles a rekordlistás halat sértetlenül, a hitelesítést követően kíméletesen visszaengedni, kivéve a harcsát és busát.

A kiemelkedően nagy halat fogó és azt visszaengedő horgász jutalomban is részesül. A jutalom a fogást követő évre térítésmentes területi engedély a Ráckevei Duna-ágra és mellékvizeire.

A rekord bejelentéséhez kérjük, hogy hívja a halőri csoportvezetőt 06 30 2025691, akadályoztatása esetén pedig az adott vízterület halőrét!
A listára kerülés alsó súlyhatárát és a jutalmazott méretet a táblázat tartalmazza.

Halfaj	Listára kerülés alsó határa (kg)	Jutalmazás alsó határa (kg)
Ponty	10	15
Amur	15	20
Süllő	5	8
Csuka	6	6
Harcsa	25	30
Balin	4	4
Busa	25	-
Kecsege	2	2
Márna	3	3
Törpeharcsa	0,5	-
Egyéb halfajok	1,5	-

---

1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról (részlet)

Halőrők jogai
34. § (4) A halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján - a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően - jogosult
a)azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani;
b)a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában járművét átvizsgálni, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;
c)a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;
d)a személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni;
e)a személytől az állami halász- és horgászjegyet visszatartani és azt a halászatra jogosulton keresztül a kezdeményezett hatósági eljáráshoz mellékelve köteles a halászati hatóságnak megküldeni.

1997. évi CLIX törvény

a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról

A mezőőrök feladatai:

23. § (1)A mezőőr a működési területén jogosult és köteles:
a) az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani;
b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni;
c) azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;
d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni;
e) a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.
(2) A mezőőr együttműködik a rendőrséggel, határterületen a határőrséggel is.
(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, valamint a halászati őrre.

A kényszerítő eszközök használatának szabályai

24. § (1) A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedéseinek ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat.
(2) A kényszerítő eszköz használata során a 10. § (3)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A mezőőr a kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába köteles bejegyezni.

25. § (1) A mezőőr a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a fenntartónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz.
(2) A mezőőr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az őrszolgálat működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

26. § A 24-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, hivatásos vadászra, valamint a halászati őrre.

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

Természetvédelmi szabálysértés
147. § (1) Aki
a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,
c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,
d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,
százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.
(4) Azt a védett, illetőleg fokozottan védett növény- és állatfaj egyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.
(5) Ha a (4) bekezdésben felsorolt természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv hatáskörébe tartozik.

148. § (1) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

---

Az előírások és korlátozások megsértőivel szemben a Szövetség törvényesen eljár! A horgászatra vonatkozó szabályozások mellett a horgász köteles figyelembe venni az RSD hajózási szabályzatát, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt és a Btk. 2004. évi X. törvény módosítását, mely az állatkínzást tiltja.

A nagy pontyok lopása elszaporodott . Mivel tényész- és horgászati értékük hatalmas és pótlásuk csak több százezer forintos költségen lehetséges,a szövetség minden esetben büntető eljárást kezdeményez a hal eltulajdonítójával szemben lopás bűncselekményének gyanúja miatt.   A vétkes ellen a  halászati hatóságnál tett feljelentésen kívül polgári pert is indít a kár megtérítéséért . Az eladott hal megvásárlója  ellen, orgazdaság vétsége miatt büntetőeljárást kezdeményez az RDHSZ és kéri a bíróságtól a foglalkozásától való eltiltását.

---

Ajánlás a vízparton való tartózkodáshoz

- A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kulturált ember megad másoknak és elvár másoktól.
- A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat.
- Ezért: A kulturált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok mértéktelen fogyasztásától, ami egyébként súlyos baleset okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban.
- A vízparton rádiót vagy magnetofont csak fülhallgatóval vagy hangerejét minimálisra állítva lehet használni, hogy a mások pihenését ne zavarja. Mellőzendő  a kiabálás, hangoskodás és másokat megbotránkoztató trágár beszéd.
A hangjelzős kapásjelző erejét úgy kel beállítani, hogy az a másik horgászt ne zavarja.
- Erősen látogatott horgászhelyeken a később érkezők úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket a horgászatban ne zavarják.
- A jelölt és éppen horgászott etetett helyet elfoglalni, illetve attól 50 m-en  belül csónakkal horgonyozni nem etikus.
- A horgász óvja és védje a halállományt. Segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájáról érkezett horgász-turistákat, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.
- A horgász a halállomány védelme érdekében végzett ellenőrzéseket ne tekintse zaklatásnak, segítse az ellenőrzést végző halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászok érdekében tesznek.
- A horgász tekintse kötelezettségének a környezet  és természeti értékek védelmét és megóvását.

Oldal: Éves horgászrend
Belügyminisztérium Dolgozóinak Horgász Egyesülete - © 2008 - 2024 - bmhorgasz.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat